Hogy is hívják a kólának és a sörnek a keverékét? Végül is mindegy, én úgysem iszom meg, de a két cucc egymás után hatásos kombót alkot, s éberen tart. Nekem márpedig szükségem lehet az éberségre, hogy lehetőleg minden fontos koncertbe belecsippentsek amolyan kritikus szemmel. Azonban nem célom kritizálni, megmondani, hogy mi a jó, vagy mi a nem jó. Ettől függetlenül szubjektív maradok, és jogot formálok magamnak arra is, hogy picit késsek, és így ne lássam a legkorábbi fellépőket. Mint szerdán Takáts Esztert a Gumizsuzsi élén. (Kommentezőnk kifogásolta hiányát a múlt napi cikkből.) Mentségünkre legyen szólva, megpróbáltuk akkor éjszaka meginterjúvolni, de ő egy kis gondolkodás után inkább elszaladt. Második napon is voltak hiányosságok, így sajnos többek között lekéstem a tökös rockzenét nyomó Fish-t (őket picit sajnálom is), és Copy Cont, őt azonban legalább sikerült mikrofonvégre kapnunk, a vele készült interjúnk már látható is a blogon.

A második külföldi fellépő az idei Pécsi Egyetemi Napokon a francia Ez3kiel volt. Bár tömegeket nem mozgattak meg koncertjükkel - félig sem telt meg a legnagyobb sátor -, de amit nyomtak, az nagyon kemény volt, tényleg (ennél lényegre törőbben nem tudom megfogalmazni :D). Zámbó Jimmyt idézve csak egy vallomással tartozom: nem igazán szeretem az Ez3kielt, ám ettől függetlenül megértem, aki szereti őket, mert igazán szuggesztív-marcangoló zenét játszanak, ami élőben bontakozik ki igazán. Én azt mondom ez a metál! Mivel simán a színpad elé, a korláthoz lehetett sétálni, kipróbáltam, hogy milyen egy méterre, a hatalmas hangfalak előtt hallgatni az Ez3kielt. A válaszom: fájdalmas, de tényleg. Lehet egy csomó idegsejtet most kiöltem a fülemből?

A másik sátorban a Žagar volt a headliner. A koncertjük alatt összetalálkoztam az egyik újságíró kollegámmal, aki megkérdezte, hogy ugyan már a Žagar mikor kezdődik. De mondjuk én megértem őt, hiszen a mostani Žagar, már nem pont olyan, mint a tavalyi. Bár akkor is itt volt Ligeti Gyuri a Puzzleből, mégis kissé progresszívebbnek tűntek. Mintha jól meggyurmázták volna a dalaikat. Fene tudja.

Az este koncertjét a lemezbemutatózó Kiscsillag adta IMHO SZVSZ. Mások majd úgyis a PASO-nak adják e fontos címet, egy biztos, mind a két koncerten teltház várta a zenészeket. Míg az előbbi teljesen olyan volt, mint egy fénykorát idéző Kispál koncert (atommód tombolós ugyanis), addig a PASO inkább bulizós, táncikálos, szökdécselős estet tálalt. Lovasit - csakúgy, mit tegnap a Bëlgát - a közönség is kérdezhette a koncert utáni interjúnk keretében, ezt is hamarosan láthatjátok a blogunkban (Update: ez is kikerült!).

Még a Pannoniás srácok előtt az EHÖK színpad záró produkciójába is belekacsintottunk. Az Uno y Medio, a Másfél side-projektje, amolyan élőhangszeres live-act. Kicsi, ám lelkes rajongótáboruk elégedetten zárhatta a napot, csakúgy mint mi.

Címke: beszámoló, copy con, ez3kiel, kiscsillag, paso, uno y medio, zagar   Komment:

A bejegyzés 2009. 04. 24., 03:26-kor készült, és a PEN -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.